Ma hajnalban (ami nálam körülbelül fél kilencre esik) érdekes jelenségre lettem figyelmes 2X2 szobás összkomfortos, gázfűtésű, ám sajnos hozzá tartozó garázs nélküli lakótelepi ingatlanunk nyílt balkonrészén. Egy európai házi veréb (latinul: passer domesticus domesticus) küzdött a reggelijével, egy szarvacska tészta darabbal.
Nagyjából negyedóráig figyeltem és közben fotóztam is, úgy látszott, hogy nem bánja. Télen nagyon keveset járunk ki a balkonra, feltehetőleg itt lehet az ő nyugodt evőhelye, a kaját pedig a nem messze lévő utcai szemeteskonténerből szerezhette.
Olvasom: a házi veréb Európai Közösségben ún. természetvédelmi szempontból jelentős státust élvez, bár sehol sem védett, noha Angliában számuk az utóbbi években az eredeti 3%-a alá süllyedt a vegyszeres gazdálkodás és a veszteségmentes betakarítási technológiák következményeképpen. Hazánkban nagyjából 4-6 millió egyed él, angliai társaiknál feltételezhetően valamivel nagyobb dőzsben.
Ezzel együtt is a veréb a legelterjedtebb madárfaj a világon. Alfajai Afrikától kezdve Észak-, Közép- és Dél-Amerikában és természetesen Eurázsiában is élnek, noha pl. Jamaikában, a Bahama-szigeteken, Szent Ilonán, a Fülöp-szigeteken, Pápua Új-Guineán és Grönlandon a mai napig nem telepedtek meg.
Elsősorban magevők, vannak, akik szerint eleinte a gabonafélék népélelmezési célból észak felé terjedésével vándoroltak ők is északra, de például Észak-Amerikában a XIX. század derekán, illetve annak utolsó fertályában mesterségesen honosították meg; volt alkalom, amikor több ezer Európából bevitt párt engedtek ott szabadon. A magféléken kívül étrendjük meglehetősen opportunista, gyakorlatilag bármi számukra emészthető táplálékot elfogyasztanak, többek közt különféle fehérjedús gerincteleneket is. Ez utóbbiakat előszeretettel táplálják főleg késő tavasszal illetve kora nyáron kikelő fiókáikat. A fészek építésében és a fiókák fölnevelésében a monogám pár mindkét tagja részt vesz, s mivel jól tűrik az ember közelségét, ezt gyakorta épületek üregeiben, nehezen elérhető ereszek alatt esetleg gólyafészek közelében rakják szalmából, szénából és rongyokból.
Bár egyes ázsiai alfajai vonulók, náluk Európában ez nem jellemző. A veréb, mint sokunk, ott éli túl a rossz időket, ahol éppen van.
