Ez egy szokásos "így él a blogger"-bejegyzés. Senki se várja magasröptű eszmék futtatását (annál is inkább, mert a prostitúció, de főleg a striciskedés büntetendő dolgok). Voltunk a hétvégén shoppingolni, mert engem nem rettent a munkajogi szigorlat (dehogynem, ám enni is kell), s a soron következő érdekes dolgokat találtuk.
Nézzétek csak, hogy miből és főleg hogyan készült ez a blúz, itt:
Jó, nem? Védik a fogyasztók érdekeit a pontos infóval, az szentigaz. Ennél már csak az a furcsább, ahogyan a tecsóban talált kis vágódeszkák kinéztek.
Az lehet a nagyon szedőkanál formájuk oka, hogy még kicsik -- és gondolom bohók. Mondják, hogy ebben a korban a vágódeszka akármilyen külalakot felvehet, aztán majd fixálódik valamiben, mondjuk akár lehet TV-shopos eredeti német V-gyalu is, ha győzzük kivárni...
A csúcs, és egyben mai bejegyzésem címadó terméke ez a paprikás kolbász, itt:
Annyira megtetszett Principessámnak, hogy meg is vettük, sőt, haza is hoztuk, hogy aztán megegyük. Ám a fenti képről még nem derül ki minden erről a csuda kolbászról, mivel Ürdüng elftás, ahogyan az köztudott, a részletekben lakoz. Lefényképeztem nektek közelebbről, hogy láthassátok ti is. A forgalmazó cég neve az érdekesség.
