Kurvannya

Alkotmányozási láz

2010.10.08. 11:16 | _drc_ | Szólj hozzá!

Néha szomorúan, bosszankodva, néha azonban határtalanná duzzadó derültséggel figyelem, ahogyan az április "forradalmi eseményei" kapcsán kétharmados Fidesz-többségű Országgyűlésünk szatellitszerve, az Alkotmányozási Tanács (vagy hogy is hívják) küzd a javaslatokkal, mint hangya a banánhéj-darabbal.

Néhányat ezek közül kiemeltem, hogy megosszam a velük kapcsolatos véleményemet a közzel. (Forrásom első sorban az internetes sajtó.)

1) A Szent Korona, a Szent Korona-tan és a Szent Korona-eszmeiség

Az utolsó magyar király (és b. családja)Több szervezet, köztük a Professzorok Batthyány Köre, a Jobbik által felkért Magyarok Világszövetsége és a Fidesztől felkért Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület, sőt, még az Állami Számvevőszék az alkotmányozást előkészítő tanács elé terjesztett javaslatában szerepel, hogy a koronát, amely a hagyomány szerint első királyunk, Szent István koronája volt szerepeltessék a jogi alapdokumentumban, egyrészt mint "nemzeti egységünk jelképét", másrészt pedig, hogy kifejezze a Magyar Köztársaság szándékát abban, hogy vissza kíván térni a Szent Korona-eszmeiség (vagy a Szent Korona-tan) ihlette jogfolytonossághoz.

Baj igazában az utóbbival van, hiszen hazánk államformája jelenleg köztársaság. Értem és megértem a Horthy-korszak iránti nosztalgiát, ami a jobboldal jelentős részén eluralkodott, pláne hogy egy Horthyhoz hasonlított karizmatikus vezető tartja egy kézben a hatalmat a mai Magyarországon is, de ez mégiscsak azt jelentené, hogy vissza kívánunk térni a királyság államformájához. A köztársaság ugyanis Magyarországon forradalommal született meg (1918-ban), a restaurálni kívánt jogfolytonosság akkor szakadt meg. 1920-ban  visszaértek ugyan a történelmi joghoz és a Szent Korona-tan Corpus Juris-ához, ám ennek az ára a király nélküli királyság volt, amit 1945-ben (a német megszállás és a felszabadúlás szovjet megszállása utáni) nagyjából másfél évre szintén forradalmi erejű változások hatására váltott fel az ún. II. köztársaság. Akkor is elvetették a Corpus Jurist, mert tudták, hogy egy köztársaság következetes felépítéséhez köztársasághoz illő alapok kellenek. Meg is kezdődött a Magyar Királysággal történelmileg nem jogfolytonos Alkotmány előkészítése, csakhogy a szovjet befolyás és a hazai kommunista párt hatalmi nyomulása kiütötte a nyeregből az alkotmányozókat. Valódi köztársasági alaptörvény létrehozására 1989-ig kellett várnunk. Az akkori ideiglenes Alkotmánynak szánt (Orbán Viktor szerint) "technokrata szabályhalmaz" húsz esztendeje tölti be az alaptörvény szerepét jogrendszerünkben. Kiigazítására, nem elvetésére van szükség.

Alig hiszem, hogy egy, a Magyar Királysággal történelmi jogfolytonosságot vállaló alkotmány konzekvens tudna maradni a Magyar Köztársaságban, hiszen ez azt is jelentené, hogy a teljes Corpus Juris újra a hivatkozható joganyagok közé kerülne, például az ősiség eltörlése utáni nemesi privilégiumokat adományozó, király által szentesített jogszabályok vagy a zsidótörvények is újra hatályosulnának. Ez pedig egy európai országban, az Európai Unió tagállamában meglehetősen paradox jogi szituációt eredményezne.

Ugyancsak a paradox jogi helyzetet vonzó követelések közé sorolom a szintén a Jobbik által felkért Székely Nemzeti Tanács javaslatát, amely a Szent István-i Magyarországra való utalást látna szívesen a Magyar Köztársaság  készülő Alkotmányának preambulumában.

2) Az államfő szerepe

Scmitt Pál, Köztársasági ElnökA Professzorok Batthyány Köre szerint indokolt volna föloldani az Alkotmánybíróság által szűkítő módon értelmezett  köztársasági elnöki politikai és alkotmányos vétó jogát, hogy a jövőben ne legyen a köztársasági elnök kötelezhető olyan jogszabály aláírására, amelyt  ő személy szerint alkotmányellenesnek tart, pusztán azért, mert az Országgyűlés ismételten többségi szavazatával látta el.

Dicsérendő maga a szándék, hogy ilyen fontos a professzoroknak az alkotmányvédelem, de hogy  kétszintűre bővüljön a normakontroll  intézményrendszere a Magyar Köztársaságban, az-- mivel a  törvények és más jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára már létezik szerv, az Alkotmánybíróság -- a valamikori Habsburg igazgatáshoz hasonlatos közigazgatási nonszensz. A felvilágosult abszolutista Mária Terézia és fia, II. József  udvartartását idézi, ők ugyanis, hasonlóan a professzorokhoz most, egyes működési hibák kiküszöbölését úgy igyekeztek megoldani, hogy megsokszorozták az azonos ügykörben foglalatoskodó állami intézményeket.

Nehéz viszont nem észrevenni a köztársasági elnöki tisztség erősítésének szándékát benne. Cui prodest? Kinek az érdekében áll, az emódon is megerősített köztársasági elnöki intézmény? Ki készül köztársasági elnöknek, aki ennyire szereti az abszolút hatalmat?

3) Az állam és az egyházak szerepe

Unásig emlegetett kérdés a liberális demokráciában a lelkiismereti és vallási szabadság kiterjedésének kérdése, amelyet minden modern, európai állam úgy kívánt megoldani, hogy éles cezúrát húzott az állam és a különböző egyházak közé. Szerintem már a történelmi egyházak kifejezés szerepeltetése és az ilyen egyházak a többiekhez képest kiemelt szerephez juttatás a szekuláris állam jogszabályaiban  is egy olyan engedmény az abszolút értelemben vett vallásszabadsággal szemben, amely komolyan megkérdőjelezi az állam semlegességét vallási kérdésekben.

További kihívásoknak vetné alá ezt  a felvilágosult intézményt sok magyarországi egyház. A keresztény (és keresztyén) egyházak a kereszténység kétezer éves kultúrateremtő szerepét, és a keresztény erkölcs preambulumba iktatását követelik, míg a Magyarországi Zsidó Hitközségek szerint a mózesi Tízparancsolatra való utalást kellene tartalmaznia az alaptörvény előszavának.

(Szerintem semmi effélének nincs ott helye, maradjon csak az állam az egyházaktól szétválasztva.)

4) A fenntartható fejlődés elvének szerepe

"A Magyar Természetvédők Szövetsége fontosnak tartja, hogy az új alkotmány rögzítse: a Magyar Köztársaság a fenntartható társadalom célkitűzéseit kívánja megvalósítani. Kezdeményezték, hogy az új alaptörvény sorolja fel a fenntarthatóság megvalósulásához szükséges jóléti értékeket is, többek közt az egészség megőrzését, a környezet jó minőségét, az autonómiát, az önbecsülést, a családi kapcsolatok fontosságát, az élet tiszteletét, a hitet, valamint az egyenlő hozzáférés esélyét a természeti erőforrásokhoz." (Index) Ezeken felül pedig a természetvédő szövetség ragaszkodott ahhoz is, hogy az 1992-es Rio de Janeiro-i természetvédelmi világkonferencia záródokumentumához híven tartalmazza az új alaptörvény azt a szövegrészt, hogy "a természeti erőforrások az emberiség közös öröksége", valamint azt, hogy "minden ember felelősséget visel az emberi faj fennmaradásáért, a jövő nemzedékek jólétért".

Ezek szerintem is jó és értelmes követelések, csupán annyi problémát látok bennük, hogy valamennyi jogágban érvényesíteni kellene e kritériumokat, nem csupán az alkotmányjogban. Ez megfelelően képzett közigazgatási és bűnügyi hatóságokat jelent, ami a bírói kar e feladatokra való felkészítésével együtt, de még anélkül is meglehetősen befektetésigényes.

5) A közszektor és az államháztartási szigor szerepéről

A Költségvetési Tanács tegnap juttatta el az alkotmány-előkészítő bizottságnak azt a dokumentumot, amely az állami költségvetés és a közszektorban való pénzfelhasználás átláthatóságát igyekszik biztosítani.

Sajnos szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a javaslat az eredeti formájában nem kerülhet be az Alkotmányba, hiszen többek között a fenntarthatóságot nevezi meg elsődleges kritériumként az államháztartás költségvetésével szemben, egy olyan adósságkezelési szabályt is tartalmazva, amely a szerint a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatná meg az inflációs rátát. Ezt kétharmados törvénnyel kívánja biztosítani a beterjesztő.

További költségvetési garanciális szabályként olyan alkotmánymódosítást javasolnak, amely szerint a jogszabály-előkészítés első szakaszában, a törvényjavaslat beterjesztésekor az előterjesztőnek a javaslat várható költségvetési hatásait is érintenie kellene.

(Részletszabályokra is kitérő forrásom e legutóbbi hírnél a Jogi Fórum volt, a teljes cikk itt érhető el.)

A bejegyzés trackback címe:

https://kurvannya.blog.hu/api/trackback/id/tr62355903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.