Jól kezdődik az év eleje, az MSZP és az E2014 a választási összefogás kibővítéséről határozott, hogy minél egységesebben állhassanak ki az így is Orbán Viktor képére és hasonlatosságára megalkotott, monolit egészként viselkedő Fidesz-KDNP hatalmi "koalíciójával" szemben.

Nehéz szülés volt, és az az igazság, hogy fájdalmas is. A magyar liberálisok ismét be kell álljanak a "nagytestvér" MSZP árnyékába, s a személy, akit néhány hónappal ezelőtt én magam is Magyarország a 2014-es választások megnyerésére legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek gondoltam, Bajnai Gordon valószínűleg nem lesz már miniszterelnök-jelölt. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy sajnos sem Bajnai, sem Mesterházy nem voltak elég ravaszak és ügyesek ahhoz, hogy teljes egészében átlássák a sakktáblát, amin játszanak. A magyar politikai életben -- bármilyen fájdalmas nekem ezt most kimondani -- egy ilyen személy van, az pedig a sokak által szeretett és még többek által gyűlölt Gyurcsány Ferenc. (Orbán Viktor méltó ellenfele ebben is, habár Orbán már régen nem ezt a nemes egyiptomi játékot játssza a politikában, hanem valami teljesen mást, a hatalmi sakk dominatus- vagy császárkori elfajzott változatát...)
Igen, Gyurcsány ügyes volt, ravasz mint a róka és taktikus. Tudta, hogy nélküle nem lesz baloldali összefogás, és akár tetszik, akár nem, azt is ki kell mondani, hogy a demokratikus ellenzék politikusai közül egyedül ő képes még mindig arra, hogy mozgósítsa a szavazatokat. Mesterházy azt tudja, amit: ül irdatlan harci elefántja, az MSZP nyergében, ami önmagában azért, mert a legnagyobb még élő állat a térfélnek ezen az oldalán máris rengeteg szavazatot jelent. Elirányítja ő ezt a behemótot erre-arra, talán még megmozgatni is lesz ereje, hogy megtáncoltassa vele a Fideszt, de vajon képes lesz-e megfékezni, amikor majd muszáj? Hát tényleg nem tudom, viszont nagy a gyanúm, hogy kívülem más se...

Bajnai, hiába volna a legszimpatikusabb mindhárom közül, hiába építette a kampányát a fiatalok megszólítására, őket -- már legalábbis a gondolkodni kevésbé szerető többséget -- a Jobbik már elhappolta. Liberális fiatalság gyakorlatilag csak a fővárosban van -- ők meg magukban véve kevesek,de ilyen Juhász Péter-félékkel összefogva csakis ők lehetnek a célpont, sajnálom. Fajsúlyosabb társak kellettek volna Gordon, de a te pártodban egyedül neked van igazi közéleti súlyod.

Remélem a tárgyalások során sikerül a lehetőségeket előre kisakkozó ravasz Gyurcsánynak meggyőznie a többieket, hogy nem csak ő nem lehet már ebben az országban soha győztes miniszterelnök-jelölt, és nem csak Bajnai Gordonnak kell lemondania a győzelem érdekében a 2014-es miniszterelnök-jelöltségéről, de Mesterházy Attila is jobban teszi, ha átengedi valaki másnak a lehetőséget idén. Meggyőződésem, hogy az ő személye legalább ugyanannyi szavazatot taszít el a majdani választási egységkoalíciótól, amennyit Gyurcsányé most potenciálisan hozott.
Nehéz helyzet, mivel valamennyi koalíciós partner szavazói joggal elvárhatják, hogy az ő jelöltjük legyen a miniszterelnök kihívója. Épp ezért lenne okosabb, taktikusabb lépés most végre megnevezni valaki mást. Ha Bajnai várt volna eddig, most lehetne ő ez a személy, de sajnos nem tehette. Előröl kell kezdeni a keresést és befejezni nagyon gyorsan, hogy a választásokat többnyire személy-személy elleni küzdelemnek fölfogó magyar választópolgároknak legyen idejük megismerni az új miniszterelnök-jelöltet, Orbán Viktor 2014-es kihívóját.

Srácok, Attila, Gordon, Feri és a többiek! 

Ha nagyon meg akarjátok alázni Viktort és nekem, a majdani szavazótoknak is a kedvemre akartok tenni, akkor légyszi, állapodjatok meg egy női jelöltben. Olyanban, aki a liberálisoknak is jó, az MSZP-seknek tkp. mindegy és akit a DK-sok is el tudnak fogadni. Remek tanácsadói lesznek, ne féljetek: ti magatok.
Kellemes, piszokgyors és eredményes töprengést kívánok!

U.I,: Még jól is jöhet ez a késői kihívó-megnevezés. Így legalább a fideszeseknek nem marad ideje lejáratni az új jelöltet...